Az élet a társas papagájokkal egyedülálló élmény - mintha az ember egy kisállat szülője lehetne. A kutyák és a macskák háziasításának, nevelésének menetét manapság már nagyon sokan ismerik és megértik, elég csak a tömötten üzemelő kutyaiskolákra gondolni. A papagájtartásnak nincs ilyen kultúrája, sokak számára ez a madár még mindig egy misztérium. Az alap pedig nem túl bonyolult: a papagájnak nem lehet túl nagy helyet adni, egyetlen ketrec vagy kalitka sem lehet túlméretes. A papagájaink szórakozni szeretnének, szárnyaikat nyújtják, és folyamatosan szórakoztatják magukat, egymást és az egész környezetüket. A mozgási, edzési lehetőség pedig létfontosságú számukra.
A vadon élő papagáj egy tipikus napon is mérföldeket repül, órákon át énekel, játszik a nyájjal és eszik. Ez hatalmas mennyiségű inger, amit fogságban tartva szinte egyáltalán nem kap meg, ezért rengeteg extra energia halmozódik fel benne. Ha ezt valamilyen módon nem kötjük le, az hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz is vezethet. A levezetéshez alapvető, hogy olyan játékokat kínáljunk fel neki, amikkel el tud szórakozni és amik tornázásra, edzésre késztetik. Nagyon jó megoldás, ha a játékokat a ketrecen kívül, egy szobai állványon helyezzük el, mert így a papagáj több időt tölthet tágasabb környezetben úgy, hogy közben nem a lakást koszolja össze vagy rágja meg a berendezést.
Az ilyen játszófa használata egy kis önállóságot biztosít a madárnak, és más egészségügyi előnyökkel járhat, mint például a stressz és az unalom csökkentése, miközben extra kalóriát éget az elhízás kockázatának csökkentése érdekében. A játszófa aljára érdemes egy tisztítható tálat szerelni, amibe összegyűlik a magok héja, a ledobált gyümölcsök és persze a papagájürülék is, így a takarítás is hatékonyabbá válik.